A globális átlaghőmérséklet
Az utóbbi időkben a média minden hónapban nagy
hangon kürtöli szét, hogy az aktuális hónap az eddigi legmelegebb volt a
globális hőmérsékletek alapján. Járjunk egy kicsit utána, hogy honnan
származnak ezek az információk, kik és hogyan mérik a globális hőmérsékletet.
Pontokba összefoglalva, be fogom mutatni:
-
azt 2
módszert és 2-2 intézményt, amelyek globális hőmérséklet adatok
mérésével/számolásával és közzétételével foglalkozik
-
a
módszerek különböző eredményeit
-
a
mérőállomásos módszer hátrányait a műholdas méréssekkel szemben
-
a
GISTEMP tudományosnak mondott módosításait és az ebből adodó zűrzavart és
ellentmondásokat a saját hivatalos
adatain belül is.
A globális
hőmérsékletet megállapítására két fajta módszer létezik:
a.)
a földi meteorológiai állomások adatait
összegyűjtik, ebből számolnak igen bonyolult módszerekkel egy átlagot
Ezt
a fajta mérési/számolási módszert a következő intézmények részesítik előnyben:
·
NASA: GISTEMP projekt,
3 adatforrással dolgozik: NOAA GHCN v3 (meteorológiai
mérőállomások), ERSST v4 (óceáni adatok), és SCAR (antarktiszi mérőállomások)
·
University
of East Anglia's Climatic Research Unit: HadCRUT4 adatbázis ( CRUTEM4
- meteorológiai mérőállomások + SST –
vízfelületek hőmérséklete)
·
Több nemzeti meteorológiai intézmény tesz még közzé
globális adatokat, mint pl. a japán JMA (Japan Meteorological Agency) de ők szintén a GHCN adatbázist
használják.
b.)
műholdas szenzorokkal mért adatokból számolják
ki a troposzféra alsó részének a hőmérsékletét.
Ezt a módszert a következő intézmények használják:
·
Remote
Sensing Systems: RSS
adatbázis
·
University
of Alabama in Huntsville: UAH
adatbázis
Érdekesség, hogy ezek az intézmények épp a NASA
műholdjait használják, viszont a NASA nem számol illetve nem publikál ilyen
jelegű adatokat. (http://fabiusmaximus.com/2015/06/15/missing-satellites-global-temperature-85912/).
A műholdak az AMSU (Advanced Microwave Sounding
Unit) segítségével a mikrohullámú sugárzás különböző sávjainak vizsgálatával
állapítják meg a hőmérsékletet, gyakorlatilag a Föld bármelyik pontja fölött.
Mindkét módszerrel kapott hőmérsékleteket még egy-egy
sor korrekción viszik keresztül, amíg a végső adatbázis publikálásra kerül.
Mielőtt elemezném a mérési/számolási
módszereket figyeljük meg a négy intézmény által publikált adatokat az általam
készített grafikonokon. Ezeken 1979-től napjainkig ábrázoltam a havi
globális hőmérsékleteket a 4 adatbázis
adataival. A kiindulási pont azért let
1979, mert attól a dátumtól állnak rendelkezésünkre műholdas mérési adatok. Megjelenítettem 3 lineáris trendet is:
pirossal a teljes időszakra, kékkel az 1979-1998 és zölddel az 1998-2015 vége
időszakra. Azért választottam az 1998-as évet a töréspontnak, mert egyrészt az
ábrázolt periódust így nagyjából 2 részre
osztottam: egy 19 éves és egy majdnem 18 éves szakaszra, másrészt, mert
az AGW-pártiak és az AGW-szkeptikusok közötti vitában ez az év szerepel, mint a
globális melegedés leállásának vagy kellassulásának időpontja.
A grafikonon feltüntettem a lineáris trend évszázadra kiszámolt értékét is. A grafikonok és
a lineáris trendek helyes ábrázolását leellenőriztem a Woodfortrees.org
interaktív grafikon készítő weblapon is, ugyanazt az eredményt érve el:
Mind a négy grafikonon az adatbázisok legfrissebb
verzióját vettem figyelembe és a grafikon alatt feltüntettem a pontos forrást.
Ezt azért hangsúlyozom ki, mert sajnos mind a négy adatforrás elég jelentősen
változik visszamenőleg is és egyik napról a másikra, annyira is, hogy trendeket
változtatnak vagy akár fordítanak meg. Pl. A GISTEMP júniusi áttérése egy újabb
verzióra (a vitában az ún. Pause-busting verzió), amellyel az általuk is mért
lassulást visszagyorsítottak a régebbi szintre, eltüntetve a melegedés
lassulását, illetve az UAH áprilisi
áttérése a 6-os verzióra, amely szintén jelentős különbséget mutat az előzőhöz
képest és így jobban közelít az RSS
eredményeihez. Na de nézzük a grafikonokat:
|
GISTEMP 1979-2015
szeptember, havonkénti adatokkal
|
Megj.: az értékek nem abszolút hőmérsékletben, hanem az 1951-1980 periódus átlagához viszonyított eltérésben (anomália) vannak megadva
|
Az adatok egyértelműek, jól látható és
kiszámolható a hosszútávú lineáris trend, ami 1,58 °C/század az 1979-2016
időszakaszra, 1,21 °C/század az 1979-1998 időszakaszra és 1,19 °C/század az 1998-2016 intervallumra.
|
HADCRUT4 1979-2015
szeptember , havonkénti adatokkal
|
Adatforrás: http://www.metoffice.gov.uk/hadobs/hadcrut4/data/current/time_series/HadCRUT.4.4.0.0.monthly_ns_avg.txt
|
Megj.: az értékek nem abszolút
hőmérsékletben, hanem az 1961-1990 periódus átlagához viszonyított eltérésben
(anomália) vannak megadva
|
A HADCRUT többségében
ugyanazokat a meteorológiai állomások adatait használja mint a GISTEMP, ami
különbözik az a feldolgozási algoritmus, amivel a végső, kiszámolt értékeket
megkapják, így nem meglepő, hogy a grafikon szinte teljesen megegyezik a
GISTEMP grafikonjával, ahol különbség van az az 1998-2016 időszakra kiszámolt
trend, ez 0,88 °C/század (A GISTEMP 1,19
°C/századához képest az utóbbi 18 évre).
Ez a különbség a már említett GISTEMP-es pause-busting korrekciónak is
köszönhető.
Ezt a tényt szokták
felhozni az AGW (Anthropogenic global warming – Ember okozta globális
felmelegedés) pártiak (John Cook: http://www.skepticalscience.com/print.php?r=255),
hogy több intézmény, több algoritmussal ugyanazt az eredményt kapja, tehát az adatok helyesek. Ne felejtsük: az
alapadatok ugyanazok, a GHCN adatai, amelyek már eleve módosított adatok (a
cikk második felében bemutatom ezt is) és ezeket módosítja tovább minden
független intézmény hasonló végeredményt kapva.
Nézzük most két független intézmény
műholdas méréseit:
RSS 1979-2015
szeptember , havonkénti adatokkal
|
Adatforrás: ftp://ftp.ssmi.com/msu/monthly_time_series/rss_monthly_msu_amsu_channel_tlt_anomalies_land_and_ocean_v03_3.txt
|
|
UAH 1979-2015
szeptember , havonkénti adatokkal
|
Adatforrás: http://vortex.nsstc.uah.edu/data/msu/v6.0beta/tlt/tltglhmam_6.0beta3.txt
|
Jól látható, hogy 1979-től napjainkig egyértelmű melegedés
tapasztalható ezeken az adatsorokon is, igaz a trend valamivel kisebb mint a
meteorológiai állomások adataiból számolt trend: 1,21°C/század az RSS és 1,12°C/század
az UAH adatainál.
Viszont 1998 óta ezeken
az adatsorokon a melegedés leállt, sőt az adatok lehűlést mutatnak (RSS: -0,8°C/század és UAH: -0,13°C/század). Jól látható még az utóbbi 3
év folytonos melegedése is de ezt ellensúlyozza a két kiugró El-Nino (1997-1998
és 2009-2010 ). Ami még megfigyelhető (és ezt sok klimatológus is hangsúlyozza),
hogy a nagy El-Nino-k lépcsőzetesen emelik a hőmérsékletet. Jól látszik itt is, hogy a 2000-es évek hőmérsékletei még
ha a trend stagnálás vagy enyhe csökkenés is, magas szinten vannak az előző
évekhez képest. Ezért lehet igaz egyszerre az a két látszólagosan egymásnak
ellentmondó kijelentés is miszerint a legmelegebb évek mind az utóbbi években fordulnak elő és az, hogy a
2000-es évek trendje negatív.
Összegzésképpen
elmondhatjuk, hogy mind a négy
adatforrás jelentős melegedést mért/számolt 1979 óta (1,1 és 1,6 °C között),
1998 óta viszont megoszlanak az
eredmények, a GISTEMP 1,19°C-a
kisebb de továbbra is 1°C/század feletti melegedést mutat ki, a HADCRUT szerint
a melegedési ütem a felére esett (0,8 °C), míg a műholdas RSS és UAH egyenesen csökkenést mutat 1998
óta.
Ezek alapján ki lehet
jelenteni, hogy az 1998-as évektől a
melegedés nem gyorsul, hanem lassult (GISTEMP), jelentősen lelassult (HADCRUT) illetve csökkenés állt be (RSS és UAH) és a mért/kiszámolt értékek
beleesnek abba a tartományba, amelyeket a korábbi, emberi tényező nélküli
klímaváltozások alkalmával már sokszor megtapasztaltunk a múltban.
Látható, hogy a 4
intézmény/módszer más eredményeket adott, felmerül a kérdés, hogy mennyire
megbízhatóak a mérési/számítási módszereik, mennyire tükrözik a valóságot?
Ezért vizsgáljuk meg a továbbiakban egy
kicsit közelebbről a GISTEMP módszereit, illetve a GHCN meteorológiai mérőállomások által
szolgáltatott adatok pontosságát.
A GHCN több ezer, a világot területileg lefedő állomásból áll. Az alábbi
ábrán látható elhelyezkedésük és élettartalmuk.
|
Forrás:
Wikipédia
|
Látható, hogy a legtöbb és legrégebben működő
állomások az Egyesült Államok területén helyezkednek el. Az innen származó
adatbázis az USHCN. Noha az Egyesült Államok területe csak 6,62 %-a szárazföldi
területnek a globális GHCN-ben az USHCN aránya jelentős (jelenleg 30% fölött) és az évek folyamán állandóan
változott, volt időszak még a közelmúltban is, amikor 50% fölött volt, tehát
azok az adatoknak, ami alapján a globális hőmérsékletet kiszámolják, több mint
fele az USA területén helyezkedett el. Ez felveti azt a problémát, hogy
mennyire kezeli helyesen a globális hőmérsékletet számító algoritmus ezt a
folyamatosan változó arányt.
Az EÁ mérőállomásainak aránya a globális
mérőállomásokhoz viszonyítva .
Forrás: http://wattsupwiththat.com/2015/09/27/approximately-92-or-99-of-ushcn-surface-temperature-data-consists-of-estimated-values/
|
1999-ben létrehoztak
egy U.S. National Research Council bizottságot, azzal a céllal , hogy vizsgálja
meg milyen állapotban van az amerikai meteorológiai mérőállomások hálózata. A
bizottság (amelynek tagja volt többek között James Hansen is a NASA igazgatója,
akinek a nevéhez a GISTEMP fűződik) kiadott egy jelentést “Adequacy of Climate
Observing Systems. National Academy Press” címen (http://www.nap.edu/read/6424/chapter/1),
amelynek egyik konklúziója az volt, hogy azonnali intézkedéseket kell hozni az
állomásokon uralkodó állapotok javítására, mert a következő évek tudományos eredményei
súlyosan kompromitálódhatnak ezen intézkedések elhalasztása esetén. (“Without immediate action to prevent the
deterioration of some essential observing systems, the ability of the climate
research community to provide over the next decade the objective scientific
information required for informed decision making will be seriously
compromised.”).
10 év elteltével a
bizottság ajánlása ellenére sem javult a helyzet, ezért meteorológusok egy
csoportja létrehozta 2009-ben a Surfacestations.org egyesületet, azzal a
céllal, hogy feltérképezzék milyen állapotban vannak valójában ezek a
mérőállomások. A 3 évig tartó dokumentálódás eredménye lesújtó lett. Az 1221
hivatalos USHCN állomásból 1007-et vizsgáltak meg és a NOAA minősítési
rendszere szerint 5 osztályba sorolták őket.
|
A mérőállomások
osztályozásának eredménye. Forrás: http://surfacestations.org/
|
A fenti grafikon
magáért beszél: az első két osztályba, amellyel 1°C alatti pontossággal lehet
mérni, az állomások csak 7,9%-a került (1,2% az első osztályba és 6,7% a
másodikba). Az osztályozást független meteorológusok végezték el, a
dokumentumok, leírások és fényképek elérhetők a http://surfacestations.org/
címen.
A teljesség igénye
nélkül néhány kép ezekből:
|
|
|
|
Forrás: http://surfacestations.org/
|
A fenti képeken
látható, hogy az állomások nem teljesítik azt a minimális követelményt se, hogy
min. 100 m-s távolságra helyezkedjenek el
mesterséges hőforrásoktól, látható, hogy közelükben parkoló, repülőtér,
épületek, mobiltorony, forgalmas utak stb. helyezkednek el.
A két utolsó képen
látható egy rossz körülmények között működő illetve egy megfelelő állapotban
levő állomás mellékelve az általuk mért hőmérsékleti adatsorokkal. Felvetődik a
kérdés, hogy, ha az amerikai állomások több mint 90%-a 1°C fölötti pontossággal
mér és a globális hőmérsékleti adatok több mint 30%-át ezek az állomások adják,
mennyire tekinthető pontosnak az ezen adatok alapján meghatározott globális
hőmérséklet? Erre válaszolják az AGW-pártiak, hogy jó, de ezeket a nyers
adatokat megfelelően módosítják/adjusztálják. Hogy hogyan és mennyire
korrektül, ebbe most nem megyek bele, itt van egy pár cikk, ami ezzel
foglakozik:
Folytassuk a nyers mérési adatok és a végső, elénk
tart adatok közötti hosszú utat: nézzük hogyan jön létre a GISTEMP adatbázis.
Az UHSCN adatokat a globális GHCN-be
integrálják, ehhez hozzáadják az antarktiszi mérőállomások eredményeit (SCAR)
illetve az óceáni adatokat (a ERSST v4).
Ez utóbbi 2 adatforrás kiértékelését is elvégzem
egy következő posztban, most csak röviden annyit, hogy megbízható óceáni
adatokkal csak 1999-től az ARGO indulásától lehet számolni, ez viszont nem akadályozza meg
a “tudósokat”, hogy 0.1 °C pontossággal megmondják mennyivel volt melegebb most,
mint pl. 1880-ban.
Eljutottunk odáig, hogy a GISTEMP rendelkezésére
állnak, a Földet többé kevésbé lefedő hőmérséklet értékek. A továbbiakban lefedik
a Föld felületét 2.5x3.5 fokos grid-el (ez egy kb. 300*400 km-es téglalap
felület, rács, cella az Egyenlítő közelében, a sarkak felé csökken a területe) és minden cellának kiszámolják az értékét az
általa lefedett mérőállomások adataiból. Ez egy elég bonyolult módszer, a nyers
adatok rengeteg módosításon mennek keresztül, egy sor matematikai modell módosítja
őket, hogy egy olyan hőmérsékletet kapjanak, amelyek megfelelnek egy
megállapított körülmény halmaznak. Csak egy példa: ha az adat reggel 7-kor volt
mérve, akkor statisztikai adatokat figyelembe véve, bonyolult algoritmusokkal
kiszámolják, hogy mennyi LEHETETT éjfélkor és mennyi délben. Ez csak egy a sok
módosítás közül, összesen 6 ilyen korrekciót végeznek az
adatokon, mire megkapják a végleges cellaértéket. Mivel az állomások nem fedik
le egyenletesen a Föld felületét,
nagyon sok cella lesz, ahol csak 1-2 állomás adataival számolnak és szintén
rengeteg olyan cella van, ahol semmilyen adat nem áll rendelkezésre, sőt még a
szomszédos cellákban sem. Ilyenkor interpolálással állapítják meg a cellák
értékét. Ezt 1200 km-re is elvégzik, vagyis egy olyan cella is értéket kap,
amelyiktől a legközelebbi (megbízható) mért adat 1199 km-re van. Így is lesznek
üres cellák, mint ahogy az alábbi térképek mutatják:
|
|
GISTEMP cellák, 2015 szeptember 1200
km-es illetve 250 km-es interpolálással
|
|
Forrás: http://data.giss.nasa.gov/gistemp/maps/
|
Az így kapott cellaértékeket átlagolják és ez az
eredmény jelenti a globális átlaghőmérsékletet, amit naponta kiszámolnak és
havonként átlagolva közölnek.
Ezt a módszert részesíti előnyben valami
tisztázatlan OK miatt a NASA/NOAA páros a műholdas mérésekkel ellentétben, amelyek
számos előnyökkel rendelkeznek, mint pl. a teljesebb lefedettség és a homogén
adat-minőség.
Hogy mennyire változik a GISTEMP adatbázis a múltra
visszamenően is, azt többen is észrevették, ezekből szemezgetek egy pár érdekes
adatot:
Peter O’Neill 2011-től lementette a hivatalos GHCN és GISTEMP adatokat (https://oneillp.wordpress.com/2015/06/23/marseille-jan-1978/)
és ezek 4 év alatti változásait dokumentálta egy grafikonon.
Pl. a Marseiile/Marignane-i állomás 1978
januárjában mért átlaghőmérséklet 6.5 °C
volt. Ez a nyers adat, ami kékkel jelenik meg a grafikonon és értelemszerűen
nem változik az idővel. Nem úgy az adjusztált GHCNM adat (piros) és annak
cellának a GISTEMP értéke, amelybe az állomás tartozik (fekete pont):
|
Az 1978-as januári átlaghőmérséklet
változásai 2011 és 2015 között a GHCNM és GISTEMP adatbázisokban
|
Forrás:
https://oneillp.wordpress.com/2015/06/23/marseille-jan-1978/
|
Mit olvashatunk le a grafikonról? Azt, hogy nagyon
gyakran és nagyon drasztikusan változik a múlt hőmérséklete. Pl. a GISTEMP-nél
láthatunk 5.2-es értéket (2014 végén) és 6.8-ast is (2014 közepén). Ez 1.4 °C
fok különbség! Mi folyik itt? Joggal tevődik fel a kérdés, hogy tudományos korrekciók
történnek vagy közönséges adathamisítás?
O’Neill blogán több mérőállomás adata fenn van,
ezekből még 2 példa (Budapest és Prága, előbbinél kevesebb, de utóbbinál megint
rengeteg maszatolás van):
|
Annyit még a
témáról, hogy ez csak egy hónap adata, ez jellemző bármelyik, a múltból
kiragadott hónapra.
Ezek után nem csodálkozunk Steven Goddard (https://stevengoddard.wordpress.com/)
grafikonjain sem, ezek közül csak egy pár, kommentár nélkül:
|
|
GISTEMP 2001, 1880-2000: 0.6°C
különbség
|
|
GISTEMP
2015, 1880-2000: különbség majdnem 1.2°C ra nőtt.
|
|
A két
grafikon egymásra téve. A módosítás jóval meghaladja a (zölddel és kékkel
jelzett errorbar) hibát.
|
Forrás: https://stevengoddard.wordpress.com/2015/11/09/97-of-climate-scientists-base-their-research-on-fraudulent-data-from-nasa-and-noaa/
|
Végezetül vizsgáljuk
meg azt a hónapról hónapra nagy nyilvánosságot kapó bejelentést, hogy “ez a
hónap volt a legmelegebb…”. Ezt a NOAA/NASA páros szokta bejelenteni az általuk
kiszámolt GISTEMP adatok alapján.
A fentebb közölt
grafikonon (GISTEMP) és a hivatalos letölthető adataik alapján is látszik, hogy
2015 augusztusa se volt a legmelegebb augusztus, és szeptembere se a legmelegebb
szeptember (figyeljük meg a GLB.Ts+dSST.txt
állományban, hogy 2015 szeptembernél 81-es érték szerepel (0.81
°C), míg 2014 szeptembernél 90, 2015 augusztus:81 és 2014 augusztus:82, 2015
május:79 és 2014 május:86, vagy 2015 március:90 és 2010 március:93).
GISTEMP adatbázis -
2015 november, forrás:
http://data.giss.nasa.gov/gistemp/tabledata_v3/GLB.Ts+dSST.txt
|
A bekarikázott 2015-ös hónapokról (Januárt kivéve) a NOAA Global analisys-ben kijelentették, hogy azok
voltak a legmelegebb hónapok, pedig a saját, letölthető adatbázisuk alapján ez nincs így.
Sajnos a GISTEMP
adatbázis visszamenőleg is nagyon gyakran változik, így megtörténhet, hogy a
bejelentések időpontjában az adatok megegyeztek a bejelentett értékekkel,
utólag viszont már nem.
Link: NOAA Global
analisys - https://www.ncdc.noaa.gov/sotc/global/201509 , tetszés szerint
kiválasztható az év és a hónap. Mind a Global analisys, mind a GISTEMP
letölthető adatbázis a következő forrást adja meg: “global land (GHCN-M version 3.3.0) and ocean
(ERSST version 4.0.0) dataset”
Számoljunk egy kicsit:
Global Analisys 2015 szeptemberről: “The combined
average temperature over global land and ocean surfaces for September 2015 was the highest for September in the 136-year period
of record, at 0.90°C (1.62°F) above the 20th century average of 15.0°C (59.0°F), surpassing the previous record set last
year in 2014 by
0.12°C (0.19°F).”
Tehát a 2015 szeptemberi anomália az 0.9 °C,
0.12°C-al meghaladva a korábbi 2014 szeptemberi rekordot. Ezek szerint 2014
szeptemberi anomáliája 0.9°C -0.12°C = 0.78°C.
Nézzük mit ír a Global
analisys 2014 szeptemberéről:
“The combined average temperature over global land
and ocean surfaces for September 2014 was
the highest on record for September, at 0.72°C (1.30°F)
above the 20th
century average of 15.0°C (59.0°F).”
De hát egy évvel később nem 0.72-ről, hanem 0.78-ról
írtak. OK, nézzük mi van az
adatbázisban: 0.9°C anomália.
Tehát a NOAA szerint: 2015 szeptember melegebb volt
mint 2014 szeptember, ami 0.78-al volt melegebb az átlagnál, NEM, 0.72-vel volt
melegebb az átlagnál, NEM, 2015 szeptembere
nem is volt melegebb 2014 szeptemberénél.
Táblázatba
foglalva ezek a többszörös ellentmondások:
2015 szeptember értékei
|
2014 szeptember értékei
|
||||
Kijelentés dátuma/forrása
|
Absz. érték
|
Anomália
|
Kijelentés dátuma/forrása
|
Absz. érték
|
Anomália
|
2015 okt./NOAA Global Analisys
|
15.9
|
0.9
|
2015 okt./NOAA Global Analisys
|
15.78
|
0.78
|
2014 okt./NOAA Global Analisys
|
15.72
|
0.72
|
|||
2015 nov./GHCN adatbázis
|
15.9
|
0.81
|
2015 nov./GHCN adatbázis
|
15.99
|
0.9
|
A Global analisys a 20. század átlagához
viszonyítja az anomáliát és megnevezi ezt az értéket, az adatbázis az 1951-1980
átlagához és nem nevezi meg ezt az értéket, ezért nem lehet kiszámolni az
abszolút értéket. Ezért az adatbázis anomáliája nem összehasonlítható a Global analisysben közölt anomáliákkal,
viszont azt az ellentmondást jelzi, hogy egyik közlés szerint az egyik,
míg a másik közlés szerint a másik év a melegebb. Tegyük fel, hogy a 2015-ös adatok valósak, így
akkor legyen helyes (zölddel a táblázatban) az 15.9 abszolút érték 2015
szeptemberre és így az adatbázisban található anomáliákkal kiszámolható az
előző rekord év anomáliája (pirossal a táblázatban, 15.9+0.9-0.81).
Láthatjuk, hogy egy év elteltével 2014
szeptemberéről csak a NOAA hivatalosan közölt adataiban is 3 érték szerepel:
15.78, 15.72 és 15.99. Melyik a helyes?
Ugyanez lejátszható augusztusra, májusra és aki
akarja, folytathatja, az adatok nyilvánosak.
2015 augusztus értékei
|
2014 augusztus értékei
|
||||
Kijelentés dátuma/forrása
|
Absz. érték
|
Anomália
|
Kijelentés dátuma/forrása
|
Absz. érték
|
Anomália
|
2015 szept./NOAA Global Analisys
|
16.48
|
0.88
|
2015 szept./NOAA Global Analisys
|
16.39
|
0.79
|
2014 szept./NOAA Global Analisys
|
16.35
|
0.75
|
|||
2015 nov./GHCN adatbázis
|
16.48
|
0.81
|
2015 nov./GHCN adatbázis
|
16.49
|
0.82
|
2015 május értékei
|
2014 május értékei
|
||||
Kijelentés dátuma/forrása
|
Absz. érték
|
Anomália
|
Kijelentés dátuma/forrása
|
Absz. érték
|
Anomália
|
2015 jún./NOAA Global Analisys
|
15.67
|
0.87
|
2015 szept./NOAA Global Analisys
|
15.59
|
0.79
|
2014 szept./NOAA Global Analisys
|
15.54
|
0.74
|
|||
2015 nov./GHCN adatbázis
|
15.67
|
0.79
|
2015 nov./GHCN adatbázis
|
15.74
|
0.86
|
Végezetül egy még hatalmasabb
hiba/ellentmondás a NOAA Global Analisys részéről:
2014 a legmelegebb év: https://www.ncdc.noaa.gov/sotc/global/201413
”The year 2014 was the warmest year
across global land and ocean surfaces since records began in 1880. The
annually-averaged temperature was 0.69°C (1.24°F) above
the 20th century average of 13.9°C (57.0°F)”. Vagyis 2014 globális átlaghőmérséklete 0.69°C+13.9°C = 14.59°C. (58.24°F)
Nézzük mint mondanak ugyanők az 1997-es
évről: https://www.ncdc.noaa.gov/sotc/global/199713
”The global average temperature of
62.45 degrees Fahrenheit for 1997 was the warmest year on record”.
|
Mennyi??? 62.45 °F (16.91°C ). Hiszen
2014-ben,
a “legmelegebb” évben 58.24°F az átlaghőmérséklet!!!
Mondjuk a műholdas mérések grafikonjain látszik, hogy 1997-1998
környéke volt a legmelegebb és íme került egy adat a NOAA/NASA részéről is, amit ezt igazolja. Mi történt
viszont a NOAA/NASA grafikonjaival, adatbázisával és kijelentéseivel? A választ
a hozzászólókra bízom.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése